Kemese Fanni: A viharszívű Mya Mavis

Sziasztok! 

Hihetetlen, de végre sikerült befejeznem Myát is. Hát nem ment egyszerűen, de mindjárt ki is fejtem, mi lehetett a gondom. 

Kemese Fanni: A viharszívű Mya Mavis

Fülszöveg:

Pippa Kenn egész életében hús-vér embereket akart megismerni, és döbbenetes élmény számára a kolónia. Átkelt a Vörös erdőn, de vajon megérte-e, ha súlyos árat fizet érte? Új családja szeretete körbeveszi, de elég ez?
Mya Mavis életét gyökeresen felforgatja Pippa és a két fiú, akik a sápadtak hordája elől menekültek. Mya ismeri az egyik idegent, ezt a különös, sárga szemű lányt, akiről már az érkezése előtt álmodott. Tudja, hogy a lány olyan események sorozatát indítja el, amelyek az utolsó emberi menedék bukásához vezetnek. Az összeomlást egyedül Mya akadályozhatja meg, ha megfejti az álmai rejtélyét, és időben figyelmezteti az embereket a veszélyre.
A sápadt horda megérkezik, és elzárja a kolóniát a külvilágtól. Egyre több feszültség tör a felszínre. Amikor évtizedek óta először gyilkosság történik, az emberek ráébrednek, hogy nem attól kell igazán félniük, ami a falakon kívül vár rájuk.

Borító:

I-MÁ-DOM! Tetszik ez a tépéses megoldás a bal oldalon, tetszik a hajszín, tetszenek a színek még az sem zavar, hogy látszik az arca, mert elég művészi az ábrázolás ahhoz, hogy ne legyen tolakodó. Illik az előző részhez is, na meg a könyvespolcon is jól mutatnak egymás mellett. 

Könyv:

Nem is tudom hogy kezdjek neki, mivel több hónapon át küzdöttünk egymással. Egyszerűen nem akarta lekötni a figyelmem. Az előző rész harmóniája után ez egyszerűen nem áll nekem össze. Pedig az sem egy boldog történet volt. Ruben és Pippa kapcsolata teljesen felborul, amit nem is igazán értek, szerintem ez nem reális, egyszerűen nem életszerű. Nem mintha a zombik azok lennének, de én még arra is nagyobb esélyt látok, mint erre a fordulatra, de szóljatok, ha ti megfejtettétek, mert szívesen megérteném én is.

Az új szereplők majdnem sokan voltak, az első részhez viszonyítva, mindig történt valami, de igazából mégsem történt semmi. Nem volt semmi izgalom egészen a könyv háromnegyedéig talán, vagy esetleg még azon is túl. Igazából az utolsó nekifutásban az az utolsó 20-30 oldal kifejezetten tetszett volt benne érzelem is, izgalom is le is kötötte a figyelmem és egyszerűen nem tudom megérteni, hogy ha a vége így megfogyott a könyv többi része, ugyan miért nem. Pedig próbálkoztam összeszokni vele, de nem ment.
Myát is nehezen szoktam meg, de a végén belegondolva nem rossz szereplő. Érdekes összetett karakter, akinek izgalmas titkai vannak és nem egy unalmas élete. Háttértörténete is van és ebbe is bepillantást nyerhetünk, ami kifejezetten jó volt.

Nem azt mondom, hogy egy borzalmasan rossz könyv, csak engem nem kötött le.
Azért várom a folytatást, kíváncsi leszek rá. 

Nektek hogy tetszett ? Minden tiszta volt ? :D